“Járkáló hegedű” – lírai emlékezés Váci Mihályra

vaci_mihaly

  • 2015. június 10. (szerda) 17.30
  • Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1–4), zeneszoba

Közreműködnek:
Arany-Tóth Katalin költő, a Szegedi Írók Társasága tagja, az est szerkesztője
Bajnócziné Rácz Éva előadó
Diószegi Szabó Pál költő, a Szegedi Írók Társasága elnöke, a Magyar Írószövetség tagja

A program a Szegedi Írók Társasága és a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának közös rendezvénye.

Váci Mihály: Járkáló hegedű
Szemére gondolok – fényes lesz a szemem.
Mosolyát idézem – édes lesz a szám.
Hajára gondolok – fejem körül az este.
Hangja ha közeleg – kinyílnak a kalickák.
Merengő tigrisek szemével gyönyörködöm benne.
Anyám távoli tornyokat szeretett a tanyákon,
szíve alatt kihordott engem.
Földön járó harang – vertem magam, hogy szóljak,
Ő ujjait rámtette – zengek, mint a lélek.
Fa voltam én az erdőn – hegedűvé teremtett.
Járkáló hegedű – négy lelkem feszül érte.”

Share
A bejegyzés kategóriája: Beszélgetés, Felolvasás, Irodalmi est, Június 10. (szerda), Somogyi-könyvtár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.